A középiskolai tanulmányok lezárása és a felsőoktatási továbbtanulás szempontjából az érettségi vizsga jelenti a legfontosabb mérföldkövet. A 2020-as Nemzeti alaptantervhez (NAT) illeszkedő új érettségi követelményrendszer a 2024. májusi-júniusi vizsgaidőszakban lépett életbe teljes szélességében. Ezzel párhuzamosan a felsőoktatási felvételi eljárás pontszámítási szabályai is gyökeresen átalakultak: a korábbi központi automatizmusok helyett az egyetemek és főiskolák jelentős önállóságot kaptak abban, hogy milyen követelményeket támasztanak a jelentkezőkkel szemben, és mire adnak többletpontokat.

Ez az elemzés részletesen összefoglalja a vizsgatárgyak szerkezeti módosulásait, a kötelező és választható tárgyak körét, a felvételi pontok kiszámításának új mechanizmusát, valamint az egyetemi intézményi pontok gyakorlati működését.

Az érettségi vizsga alapvető szerkezete

Az érettségi vizsga általános felépítése megőrizte a hagyományos kereteket: a rendes érettségi bizonyítvány megszerzéséhez továbbra is öt vizsgatárgyból kell sikeres vizsgát tenni.

A kötelező vizsgatárgyak a következők:

1. Magyar nyelv és irodalom (közép- vagy emelt szinten)
2. Matematika (közép- vagy emelt szinten)
3. Történelem (közép- vagy emelt szinten)
4. Egy idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom)
5. Egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy

A vizsgák két szinten – középszinten és emelt szinten – tehetők le. A szintválasztás szabadsága a diák és a család joga, azonban a kiszemelt felsőoktatási szakok felvételi követelményei alapvetően meghatározzák, hogy miből célszerű emelt szintű vizsgát tenni.

Tantárgyi változások az új követelményrendszerben

Az érettségi vizsgatárgyak részletes követelményei több tantárgy esetében is érdemben módosultak a NAT 2020 tananyagstruktúrájához igazodva.

Magyar nyelv és irodalom

A magyar érettségi írásbeli szerkezete jelentősen átalakult. A középszintű írásbeli két különálló feladatsorból áll:

• I. rész: Szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsor (90 perc). Ennek része lett egy rövid válaszokat igénylő irodalmi műveltségi teszt is, amely a kötelező memoritereket, korszakokat és alapvető irodalomtörténeti fogalmakat kéri számon.
• II. rész: Műértelmező szövegalkotás (135 perc), amelyben a diákoknak egy műelemzés vagy egy témakifejtő esszé megírása közül kell választaniuk. (A korábbi gyakorlati szövegalkotási feladattípus megszűnt).

A szóbelin a diákok mind középszinten, mind emelt szinten részletes tételsor alapján számolnak be irodalmi és nyelvtani tudásukról.

Történelem

A történelem vizsga szerkezete megőrizte a forráselemző és esszéíró felépítést mindkét szinten. Ugyanakkor az emelt szintű vizsgán jelentősen – mintegy 40 százalékkal – nőtt a középszinthez képest elvárt lexikális elemek és fogalmak köre. A feladatsorok nagyobb hangsúlyt fektetnek a 21. századi jelenkori történelemre és az állampolgári ismeretekre. (Megjegyzendő, hogy a különálló Állampolgári ismeretek tantárgy heti óraszáma alapján kizárólag középszinten választható érettségi tárgyként).

Természettudományok és digitális kultúra

A természettudományos tárgyaknál (fizika, kémia, biológia, földrajz) a gyakorlati, kísérletező és mérésalapú feladatok aránya növekedett, hangsúlyozva a tudományos gondolkodásmódot. A digitális kultúra (korábban informatika) érettségi feladatsorai szorosabban kapcsolódnak az algoritmusokhoz, az adatbázis-kezeléshez, a webszerkesztéshez és a hálózati ismeretekhez.

A szakképzés és a technikumok speciális érettségi modellje

A technikumokban tanuló diákok esetében az érettségi és szakképesítés rendszere sajátos ötvözetet alkot. A 13. évfolyam végén a technikumi diákok a szakmai vizsgával egyidejűleg szerzik meg az emelt szintű érettségi minősítést a szakmai vizsgatárgyból.

• A szakmai érettségi vizsgatárgy automatikusan emelt szintű vizsgának minősül a felsőoktatási felvételiben a szakirányú továbbtanulás során.
• Ez jelentős előnyt biztosít a műszaki, informatikai, gazdasági és agrártudományi alapképzésekre jelentkező diákok számára, mivel közvetlenül beszámítható az érettségi és intézményi pontok közé.

A felsőoktatási felvételi pontszámítás új rendszere

A felvételi eljárásban megszerezhető maximális 500 pont struktúrája átalakult. A pontszámítás három fő pillérre épül:

[ Tanulmányi pontok: max. 200 pont ] + [ Érettségi pontok: max. 200 pont ] + [ Intézményi pontok: max. 100 pont ] = MAX. 500 PONT

1. Tanulmányi pontok (legfeljebb 200 pont)

A tanulmányi pontok két részből állnak:

• Középiskolai eredmények (max. 100 pont): Öt tárgy (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, egy idegen nyelv és egy szabadon választott természettudományos vagy egyéb középiskolai tárgy) utolsó két tanult év végi osztályzatainak összege kétszerezve.
• Érettségi átlageredmény (max. 100 pont): Az érettségi bizonyítványban szereplő öt vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlaga egész számra kerekítve.

2. Érettségi pontok (legfeljebb 200 pont)

Az érettségi pontokat a megjelölt felsőoktatási szak által meghatározott két érettségi tárgy eredményéből számítják ki:

• Középszintű érettségi: A százalékos eredmény közvetlenül átszámításra kerül (pl. egy 80%-os középszintű érettségi 80 pontot ér).
• Emelt szintű érettségi: Az emelt szintű érettségi százalékos eredménye 100%-os értéken számít (pl. egy 80%-os emelt szintű érettségi 80 pontot ér), de emellett az emelt szint teljesítése az intézményi pontoknál is jelentős többletértéket képvisel.

Egyetemenként és szakonként eltérő, hogy melyik két tárgyat fogadják el kötelezően vagy választhatóan az érettségi pontok számításánál.

3. Intézményi pontok (legfeljebb 100 pont)

Ez jelentette a legnagyobb fordulatot a felvételi rendszerben. A korábbi központi többletpontok (nyelvvizsga, emelt szint, esélyegyenlőség) helyett ma minden felsőoktatási intézmény maga határozza meg, hogy mire ad legfeljebb 100 intézményi pontot.

Az egyetemek saját felvételi szabályzatukban díjazzák többek között:

• Az emelt szintű érettségi vizsgát (szakonként 30–50 pontot is érhet vizsgatárgyanként),
• A nyelvvizsgákat (B2, C1 szintű komplex nyelvvizsgák),
• A tanulmányi és sportversenyeken elért országos eredményeket,
• A szakképzésben szerzett oklevelet vagy dokumentált munkatapasztalatot,
• Az egyetemi előkészítő tanfolyamok elvégzését.

További gyakorlati tudnivalókért az iskolai eszközhasználat kereteiről tekintse meg az okoseszközök tanteremi szabályozásáról szóló cikkünket.

Felkészülési stratégia a megváltozott felvételi környezetben

Az intézményi önállóság növekedése miatt a felkészülési stratégiát is át kell alakítani:

• Korai tájékozódás: A diákoknak már a 10. vagy 11. évfolyamon érdemes áttanulmányozniuk a felvi.hu oldalon közzétett egyetemi felvételi tájékoztatókat.
• Céltudatos emelt szint kiválasztása: Mivel az emelt szintű érettségiért járó intézményi pontok egyetemenként eltérhetnek, pontosan ki kell számítani, hogy a kiszemelt szakon melyik vizsgával szerezhető meg a legtöbb pont.
• Nyelvtanulás ütemezése: A nyelvvizsga megszerzése nemcsak a felvételi pontok miatt fontos, hanem az egyetemi tanulmányok megkezdéséhez is elengedhetetlen szakmai előnyt nyújt.

Összegzés

Az érettségi és felvételi rendszer átalakulása miatt a diákoknak és szülőknek már a középiskola közepén célszerű felmérniük a felvételi lehetőségeket. Mivel az intézményi pontok és a kötelező emelt szintű vizsgák szakonként eltérhetnek, a tudatos tantárgy- és szintválasztás a sikeres felvételi kulcsa. Az Oktatási Hivatal és a Felvi.hu hivatalos felületein közzétett tárgyi követelmények és pontszámítási táblázatok biztosítanak naprakész és hiteles támpontot a felkészülés során.